Az APCSE 200/1200-as dobsonját az 1999. 10. 02-ai MCSE közgyűlés után vettem át (addig Pakson volt), és a téli időszakban, egészen 2000. 05. 02-ig használtam észlelésekre. Korábban mindössze egy 20×60-as binokulárral rendelkeztem, és még nem volt semmilyen távcsövem, ezért nagy várakozással készültem az első észlelésekre.

A legelső alakalommal a nagybolygókat vettem sorra és meg voltam elégedve az eredménnyel (hiszen nem kifejezetten bolygózásra készültek a Dobson-távcsövek). Elég szépen látszottak a Jupiter egyenlítői sávjai és a Szaturnusz gyűrűrendszere is.

A további megfigyelések során áttértem a dobsonok fő erősségére: a mély-egegk megfigyelésére. Többek között az M3, M31, M36, M42, M51, M53 és az M67-es messiereket észleltem, és nagyobb részükről rajzot is készítettem. A korábban (20×60-assal) látottakhoz képest sokkal részletdúsabb és látványosabb objektumokkal találkoztam. Számomra is igazolta a távcső, hogy a dobsonok leginkább a mély-egek (valamint az üstökösök) megfigyelésére használhatók (noha a bolygókra és a kettősökre is jó képet ad).

Kezdő mély-ég észlelőként megpróbálkoztam rajzok készítésével is. A távcső lehetőségeinek érzékeltetésére álljon itt az M36 és az M51 látómező vázlata.

A dobson használata igen könnyű volt, egyedül a jusztírozása jelentett kisebb nehézséget. Remélem hamarosan lesz lehetőségem az Egyesület távcsövével észlelni.

Rajzok (200/1200T, 38× és 130× nagyítás):

1999. 10. 02. 22:00-22:10 UT. A két egyenlítői sáv kontrasztos.

3 hold a Jupiter Ny-i oldalán, az Európa a bolygó mögött.

1999. 10. 05. 22:10-22:20 UT. Az egyenlítői sávok egyformán kontrasztosak.

3 hold a Jupiter egyenlítőjével egy síkban van.

1999. 10. 07. 19:40-19:50 UT. A felső (D-i) egyenlítői sáv kevésbé kontrasztos (halványabb). A holdak közül csak a Callisto nem látható (éppen a bolygó mögött tartózkodik).

1999. 10. 07. 09:50-20:00 UT. A Titán hold a Ny-i kitérésből visszatérőben. A gyűrűrendszer igen jól érzékelhető, de finom részletek nem láthatók rajta.

1999. 10. 15. 22:20-22:30 UT. A Titán K-i kitérésből visszatérőben. A holdtól É-ra egy fényesebb csillag található, a hold félúton van a csillag és a bolygó között.

M51: 2000. 03. 30. 19:00-30 UT. A galaxis nem túlságosan felűnő, de a középső része igen fényes. Kifelé fokozatosan elhalványul. A kísérő GX mérete kb. 1/3-a az M51-nek, és nem látható kapcsolat közöttük. A kísérő igen halvány és eléggé kompakt objektum.

M36: 1999. 10. 15. 21:25-22:10 UT. Szép nyílthalmaz, amelyben rengeteg csillagot bont fel a távcső (szinte le sem lehet rajzolni). Nagy részük elég halvány, de akad néhány fényesebb is, ami meghatározza a halmaz alakját, jellegét. Nagyobb nagyítással a halványabb halmaztagok is jobban látszanak, de még mindig sok alig-alig látható tag bújik meg a háttérben.

Balogh János (Astra 2000/5. pp. 3-4.)

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Események

Nincsenek események
JSN Gruve template designed by JoomlaShine.com