A 2004. június 8-án zajlott ritka csillagászati jelenségnek, a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulásának idején Pécsett történt észlelések és bemutatások krónikája.

A távcső felfedezése óta most először fordult elő, hogy ez a ritka csillagászati jelenség teljes egészében (elejétől végig) látszhatott Magyarország, sőt egész Európa területéről. Annyit megérdemel ez, hogy ne csak átéljük, hanem nevünket is odategyük a jelenség alá. Szignóként, részvételünk jelzéseként, az élmény elismeréseként, köszönetéért. Sőt, talán, mivel mi ilyen jelenséget elejétől végig már nem követhetünk hazánkból soha többé: kicsi, gyufaszálnyi kopjafaként sorakozzon ott nevünk, legalább a következő ilyen jelenségig…

Ugyanis: ugyanilyen, azaz Magyarországról elejétől-végéig látszó Vénusz-átvonulás 243 év múlva lesz. Pontosabban: 2247. június 11-én!

Valamennyi időadatot Világidőben (Universal Time = UT) adtuk meg, amely 2 órával kevesebb az jelenség alatt használatos Nyári Időszámítás (NYISZ) értékénél. Névsor is van, ha készítettek, és ha küldtek. Sokan csak a rendezvény résztvevőinek összlétszámát közölték.
 

A beszámolók előtt még két saját észrevétel. Egyik erről a keddi napról, másik a használt berendezéseinkről szól.

1./ Az 2004. június 8-dika kedd: tanítási nap és munkanap volt. Ami 1999. augusztus 11-ével kapcsolatban terv volt, mármint, hogy munkaszüneti nappá lehetne változtatni: az most fel sem merült! Így érdekes megfigyelni a leírásokban, hogy miként oldják meg az egyének az átvonulás és a munkahelyük viszonyát: szabadságra mennek, késnek, el-eltávoznak, hogy így észleljenek, vagy a rendezvényekre mehessenek. Vannak, akik ellenkezőleg: beviszik távcsöveiket a munkahelyre, és a munkaidő kisebb vagy nagyobb részét a Vénusznak szentelik. A munkatársak őszinte örömére. Az pedig, hogy még a tanévben és elvileg tanítási időben zajlott a jelenség: kifejezetten jó volt! Hiszen számos iskolai csoport vagy elzarándokolt a legközelebbi csillagvizsgálóba vagy bemutatóhelyre, avagy a tanári kar valamely csillagászkodó tagja hozta be az iskolába távcsöveit, vagy hívta oda amatőrcsillagász barátait. A diáksereg nagy örömére!

2./ A Vénusz-átvonulás észlelő és bemutató eseményeinek leírása közben rengeteg ismeretlen szóval találkozott (már ma is) a számítógép helyesírás-ellenőrző programja. Ezek a szavak a helyszíneken használt csillagászati eszközökkel kapcsolatosak: távcsövek gyártói és márkanevei, napszűrő fóliák nevei, mobiltelefonok, globális helymeghatározó eszközök, digitális fényképezőgépek típusai, webkamerák, videokamerák, hordozható számítógépek nevei, a képfeldolgozó programok adatai. Mindezek igencsak jellemzők korunkra, napjainkra. Nagy részüket nemhogy 122 éve, de még 22 éve sem használhattuk, vagy ismerhettük. Vajon a legközelebbi ilyesféle hazai Vénusz-átvonulást érzékelők technikája mennyivel tér majd el a 2004-estől?

Következzen most már maga a Vénusz! Hogyan is takarta le - Pécsről nézve - a napkorong egy részét 2004. június 8-án?

PÉCS: Vida Tibor a város keleti részén, Tündér utcai háza kertjéből követte az átvonulást. Egy 63/840 mm-es Zeiss Telementoron lévő Mylar-szűrővel, 84x nagyítással és 20x60 binokulárral figyelte végig jó időben. Családjának többi tagjai (Vida Tiborné, Vida Tímea) és a szomszédok (10-15 fő) is jöttek és nézték a Vénuszt a Nap előtt.

PÉCS: Gyimesi Lajos szabadságot vett ki a munkahelyén és Pécs-Újhegyen, Kakukk utcai házának udvarán egymaga észlelt. Végig jó idő volt. Jól látta a Vénuszt sima hegesztőüveggel is. A 105/1100 mm-es Makszutov távcsövével, SFO 80 mm napszűrővel, fókuszkétszerezővel 110x nagyítással nagyon szép látvány volt a bolygó és vonulása. Zenit fényképezőgéppel, színes diára, a távcső primer fókuszában 12 képet készített.

PÉCS: Dr. Pál Károly belvárosi, Bessenyei utcai lakásának teraszán figyelte a Vénusz-átvonulást. Felesége az észlelésben és az időmérésben segédkezett. Legszebben a 105/1100 mm-es Makszutov távcsövével, Mylar-szűrővel 37x nagyítással mutatkozott a fekete bolygó, de a 280/2800 mm-es Schmidt-Cassegrain (igaz csak 100 mm átmérőjű Mylar-szűrővel) is jó volt a kép. Fényképeket készített PENTACON-SIX 6x6-os színes diára, nyolc felvétele jól sikerült.

PÉCS: Halmi Gábor matematika-ének-zene szakos középiskolai tanár munkahelyére sietett ezen a reggelen: „Szóval június 8-án, munkahelyemen, a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont gimnáziumi bejárata előtt állítottam fel 100/1000 mm-es Makszutovomat, még 5 óra előtt. Az ilyenkor szokásos kapkodás már előző este elért, mikor nem találtam a napszűrőt, futkosás, telefonálás, stb. - nem tudtam volna megbocsátani magamnak, ha e miatt lemaradok erről a csodáról.

A Nap ekkor kezdett feltűnni a kollégiumunk tömbje fölött, és jó érzés töltött el, hogy hurrá, derült; sőt, az éltető sugarakat is éreztem már a bőrömön...

A diákok lassan szállingóztak befelé, és hiába a média hírverése (számomra nem is annak, inkább csak úgy tűnt, mintha megemlítenék, hogy "igen, ma van a Vénusz-átvonulás") rácsodálkoztak a műszerre, és a mögötte görnyedő tanárukra, - ők ilyet még nem láttak!

Hamar elkaptam egy tanítványomat (Csernák Eszter, 9.a), aki a belépésnél boldogan segített az írnokoskodásban. A Nap közben határozott tempóban emelkedett, én meg egyre izgatottabb lettem. A perem néha beremegett, időnként a front utáni felhőzet fátylai úsztak át a korong előtt.

DCF órám szerint 5:21:07-kor volt egyértelmű a beharapás (I. kontaktus), majd határozott tempóban haladt a bolygó és ejtett ámulatba. 50%-os állapot: 5:27. Határozott, kontrasztos kép. Úgy tűnik, hogy a Vénusz helyet követelt volna magának a napkorongon, - mintha megmutatná, milyen közel is vagyunk egymáshoz, hogy "lásd, itt vagyunk bent, a Naprendszerben!"

5:37-kor előbb koromfekete, majd enyhén szürkülő feketecsepp-jelenség - hát igen, ha az ember fia élőben látja... Majd 5:40:07-kor különvált (II. kontaktus).

Boldog voltam! Rajta van!!! Először csak faltam a látványt, szemüvegem nekinyomtam a 25-ös okli pereméhez. Közben a hátam mögött már érdeklődtek, hogy szabad-e megnézni? Ekkor tűnt fel, hogy körülbelül 40-en állnak már mögöttem...

...körülbelül 9-ig folyamatosan mutattam be a jelenséget, 397 diákomnak és 24 kollégámnak. Közben kissé leégtem, odaragadtam a székhez és a műszerhez, de mindezt csak később vettem észre. Amin, őszintén és kellemesen lepődtem meg: egyik gimnazistám mondja: ennek a generációnak annyi minden megadatik az égen, mint előtte senkinek; és sorolja a Halley-t, a leonidákat, a napfogyatkozást, a Merkúr- átvonulást, hónapra jó időponttal (!)...

A kilépéshez 10:45 körül kezdtem készülődni. Újabb írnok: Vörös Fábián maturandus (12.b) segédkezett. 10:56-kor némi felhőátvonulás borzolta kedélyeimet, de 11:02:29-kor feketecsepp, majd 11:03:52-kor tisztán látszott a III. kontaktus. Szépen haladt a bolygó vissza az űrbe, lassan búcsúzva a Magyarországon megfigyelőktől. 11:22:22-kor végleg elköszönt (IV. kontaktus).

Boldog voltam, hogy zavartalanul, szépen látszott. A kilépéskor már csak páran voltak mellettem; a kánikulai meleg csak rövid ideig tartotta a távcső mellett az érdeklődőt. Hát, ennyi. Szép volt!”

PÉCS: A pécsi amatőrcsillagászok csoportos megfigyeléséről Keszthelyi Sándor beszámolója: "Helyszín: Pécs, Szőlő u. 65. A Pécs-Baranyai TIT Planetáriumának és Bemutató Csillagvizsgálójának telke, a várostól északra emelkedő hegyoldalban, a centrumtól északkeletre. Az észlelők a planetárium déli teraszán, a csillagvizsgáló keleti oldalán és a két épület közötti füves udvaron helyezték el műszereiket.

Észlelők a Bemutató Csillagvizsgáló teraszán (fotó: Gyenizse P.)

Időjárási körülmények: a tavasz nagyon csapadékos, gyorsan változó, sokszor felhős volt. Június 1-6-ig folyamatosan borult, esős, eléggé hűvös idő volt. Pécsett 6-án délután és 7-én egész nap is óránként váltakozott a napos és a felhős idő, és egy kelet felé elvonult időjárási front után lett tiszta ég. Június 8-án az éjfél utáni órákban felhőtlen, nyugodt, alul is tiszta idő volt. Reggel is tiszta légkörnél félig fedték az eget az északról délre vonuló, szakadozott és egyre gyérülő felhők. 04:00-kor 50 %-ban, 05:00-kor 80 %-ban, 05:15-kor 90 %-ban volt az ég felhőtlen.

Az amatőrcsillagászok a rendelkezésükre álló távcsövekkel, egy helyen, közös észlelést szerveztek a helyi planetáriumnál. Erre az alkalomra távcsöves bemutatás meghirdetésével várták a város érdeklődőit, a közönséget, ismerőseiket is. Előző este felkészült a csoport a helyszínen. Előkészítette a műszereket, minden segédeszközt (napszűrő, okulár, keresőtávcső, óragép) ellenőrzött és odatett. Így a Vénusz-átvonulás hajnalán csak az intézmény kapuit kellett 04:15-kor nyitni, és kezdődhetett a megfigyelés.

A részt vevő észlelő amatőrcsillagászok és a használt műszereik: Áts Gellért (Pécs): 150/1200 mm-es Newton reflektor 80 x nagyítással; Áts György (Pécs): 200/1220 mm-es Newton Dobson reflektor 153 x nagyítással, 20x50 B binokulár; Balaton László (Solt): 63/840 mm-es Telementor Zeiss refraktor 53 x nagyítással; Balogh János (Hosszúhetény): 60/800 mm-es refraktor 133 x nagyítással, 20x60 B binokulár; Burt Cureton (Arizona, USA): 100/800 mm-es refraktor 114 x nagyítással. Gyenizse Péter (Pécs): 102/816 mm-es Astrophysics APO refraktor web-kamerával, 10x50 B binokulár; Ignátkó Imre (Pécs): 70/300 mm-es japán refraktor 79 x nagyítással; Keszthelyi Sándor (Pécs): 150/2250 mm-es Meniscas Zeiss Makszutov-Cassegrain reflektor 90 x nagyítással, gyári SFS 63 napszűrővel, 7x35 B binokulár; Keszthelyiné Sragner Márta (Pécs): 10x50 B binokulár. Valamennyi műszer objektívje elé csillagászati célra való napszűrő-fóliát szereltünk. Többünknél volt a szabadszemes nézésre szolgáló fóliadarab vagy napfogyatkozás-néző védőszemüveg.

 A túlzott felmelegedés (és képromlás) ellen védi a távcsövét Balogh János

Időmérés: Egyik DCF 77 óra Gyenizse Péteré volt a planetárium épületén belül. A másik DCF 77 rádióvezérlésű óra Keszthelyi Sándoré volt. Mivel Pécset leárnyékolja a Mecsek, ezért előző este felvitte kocsival a Misina-hegyre, hogy szinkronizálja. Az óra 19:00 körül beállt és pontos is maradt, mert a Kossuth Rádió középhullámú adásának időjelzésekor 8-án 05:00:00 és 09:00:00-kor is egyezően járt, 1 másodpercnyi eltérés sem volt. Az időadatokat és a kontaktusok idejét Keszthelyiné Sragner Márta erről az óráról olvasta és jegyezte le, és az írnoki ténykedést végig ellátta.

A Vénusz belépése a Napra: Az I. kontaktus előtt, 04:50 és 05:20 között a Vénuszt, vagy annak légkörét többen is keresték, de egyikük sem, egyetlen műszerben sem vette észre annak leghalványabb jelét sem. Az I. kontaktus (a Vénusz első megjelenése a Napon) észlelése: A Nap körüli égrész felhőtlen és tiszta volt. A vizuális észlelők legalább 5 perccel előbb beállították, és feszülten figyelték a napkorongnak azt a (délkeleti, a horizont felé eső) részét, ahol a belépést várhatták. A perem eléggé nyugodt volt, alig rezdült. Csak néztek, a Vénusz észrevételekor felkiáltottak, az időmérő leolvasta és felírta idejüket:

  • 05:20:20 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 05:20:21 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 05:20:25 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x (az első két társa kiáltásának hatására: a látómezőben lejjebb nézve, 2-3 másodperccel később vette észre. Az idő az észrevétel ideje).

  • 05:20:50 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • 05:22:20 Keszthelyiné Sragner Márta 10x50 B-vel.

  • 05:29:00 Keszthelyiné Sragner Márta: szabadszemmel!

  • A fél-Vénusz (50 %-ban a Nap előtt, 50 %-ban azon kívül) észlelése:

  • 05:27:05 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 05:27:16 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 05:27:42 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 05:28:00 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • 05:29:10 Keszthelyiné Sragner Márta 10x50 B-vel.

  • 05:36:00 Keszthelyiné Sragner Márta: szabadszemmel.

A benyomuló Vénusz meglepően nagy méretű, teljesen fekete, éles peremű volt. Eleinte a légkörének semmi nyoma sem volt.

A megjelenése után jó 11 perccel, pontosan 05:31:50-től Keszthelyi Sándor (150/2250 mm reflektor 90 x) a napperemen túl is észrevette a Vénuszt: először csak egy érzés volt, aztán a belső fekete Vénusz-darabból két ív, szarvként kinyúlt a Napból, egyre hosszabbodott és 05:36:50-re a kör teljes lett! A még kívül lévő bolygófelület látható lett, főként a kör pereme, de kicsit a belseje is. Sőt, akkora a belső (a Nap előtt lévő) kör szélén is fénygyűrű látszott. Mint amikor a vékony holdsarlónál a hamuszürke-fénye dereng. Térhatásúan lehetett érezni a Nap előtt lebegő Vénuszt! A jelenséget nagyjából így látta Balaton László is (63/840 mm refraktor 53 x).

Látszik a Vénusz Napon kívüli íve is! (fotó: Gyenizse P.)

A II. kontaktus (a Vénusz köre geometriailag éppen belülről érinti a napperemet) észlelése:

  • 05:38:48 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 05:38:50 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 05:38:50 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 05:38:55 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • Az erősebb "fekete-csepp jelenség" (a Vénusz fekete köre már a korongon van, de még mindig feketén folyik egybe a két ív, nincs hézag közte és az ég sötétje között) határozott szakaszának vége:

  • 05:39:05 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 05:39:05 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 05:39:06 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • 05:39:06 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

A második kontaktus (fotók: Gyenizse P.)

A gyengébb "szürke-csepp jelenség" (a Vénusz köre már távolodik a napperemtől, de még mindig látszik egy halványabb, áttetszőbb, szürke mező. Eleinte szélesebb: 3/4, majd 1/2 vénuszátmérőnyi széles. Egyszercsak elhalványul, eltűnik: ezzel a Vénusz és a napperem közötti fényes napfelszínen a vékony fényhíd kialakul. Ezen utóbbi pillanat végső időpontja:

  • 05:39:51 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 05:39:51 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 05:39:51 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 05:39:52 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

illetve:

  • 05:40:45 Keszthelyiné Sragner Márta 10x50 B-vel.

  • 05:42:50 Keszthelyiné Sragner Márta 7X35 B-vel.

  • 05:59:05 Keszthelyiné Sragner Márta: szabadszemmel!

Utóbbi három adatnál természetesen semmiféle csepp nem volt, ezek az adatok a napkorongon belülre került (és a peremtől éppen elválva látszó) Vénusz első időadatai.

A Vénusz vonulása a Napon: A Vénusz nagyon lassan vonult 05:39 és 11:02 között, ezen öt és fél óra alatt különösebb észlelnivaló nem akadt. Néhány csoportban, kisméretű napfoltok ugyan voltak a Napon, de csak az egyenlítőhöz közeli sávban. A Nap déli részén átvonuló Vénusz ezeket nem érinthette, és nem is közelítette meg. A Napon lévő napfoltok egyike sem volt szabadszemes ezen a napon. Így annál feltűnőbb és nyilvánvalóbb volt a Vénusz látványa szabad szemmel! Úgy látszott mint egy óriási, nagyon fekete, határozott napfolt. Már 05:29-kor, a belépésnél döbbentünk rá, hogy szabad szemmel is látszani fog. Így is lett. Végig, bármikor könnyen észrevehető volt egyszerű fóliával, hegesztőüveggel, napfogyatkozás-néző szemüveggel is. Egészen a 11:13-kori eltűnéséig.

Kivetítéses módszerrel történő megfigyelés (fotó: Gyenizse P.)

Az ide érkező látogatók, magányos és csoportos érdeklődők kis eligazítást kaptak a jelenség lényegéről, ritka voltáról, történelmi érdekességeiről. Elsőként mindenki védőfóliát kapott a kezébe, hogy szabad szemmel nézze meg: valami fekete van a Nap fényes korongján! Azután nézhettek a távcsövekbe. A különböző elrendezésű, méretű, nagyítású, és más-más színezetű szűrővel ellátott távcsövekben többször is megnézték a Napot, a napfoltokat és a Vénusz fekete korongját. A közben felmerülő csillagászati kérdéseket megválaszoltuk. Közben a megyei napilap újságírói, a televízió riporterei is interjúkat készítettek, természetesen ők is megtekintették a ritka jelenséget.

Eközben sokszor belenézve a távcsőbe, próbáltunk valami részletet, érdekességet észrevenni a Vénuszon. Kisebb távcsövekkel és nagyítással a nagyméretű kör folyamatosan ugyanazt a képet mutatta: nagy, határozott fekete korong, éles peremmel. Keszthelyi Sándor nagy és jó képalkotású távcsővel (Zeiss Meniscas 150/2250 mm reflektor 90 x) valahányszor megnézte a Vénuszt, úgy látta, hogy a korong fekete ugyan belül is, a peremén is, de a peremtől kissé beljebb egy vékony fehéres sáv látszik koncentrikus gyűrűt alkotva. Ezt így látta már a belépés folyamatában, 05:36-tól. 06:12-kor és 06:20-kor is lerajzolta, mivel azt hitte, hogy múló jelenség. Azonban végig, folyamatosan látható volt ez. 09:30-09:35 között nagyon figyelmesen még egyszer lerajzolta, és a felületek arányait megbecsülte. A Vénusz sugarát 100-nak véve: 85 % a belső fekete rész. A külső 15 %-on osztozik 5:10 arányban a világos (kicsit szürkés) gyűrű és a legkülső szürkés-fekete peremrész. Az 58 ívmásodperces Vénusz-átmérővel ezt azt jelenti: a koncentrikus világos gyűrű 1,4 ívmásodperc széles volt. Ráadásul a gyűrű nem tűnt egyenletesnek, csomósodások, kisebb szakadások voltak benne: de azok már az észlelhetőség alsó határán voltak.

A Nap és a Vénusz képének kivetítése lencsés

távcsövön keresztül (fotó: Gyenizse P.)

Nemcsak vizuális megfigyelések történtek. Gyenizse Péter távcsövére rakott Philips web-kamerával folyamatosan felvételeket készített, ezeket azonnal a helyszínre telepített Laptop számítógépére gyűjtötte. Az észlelőtársak és a közönség élőben is, visszajátszva is nézhette ezeket. Az utólag feldolgozott képeken jól követhetők a kontaktusok, a kívül is látszó légkör, a fekete-csepp, sőt a Nap előtt járó fekete Vénusz belső világos gyűrűje is. Megemlítendő még Balaton László, aki egy Canon A70 típusú digitális fényképezőgéppel fényképezte a jelenséget a 150 mm-es és a 63 mm távcsöveken át. Más észlelők is fényképezték az átvonulást.

Webkamerával távcsövön keresztül készített felvétel (Gyenizse P.)

A Vénusz kilépése a Napról: 10:55-kor a vendégeket kissé háttérbe szorítottuk, és minden észlelő újra elfoglalta a helyét a távcsövénél. 10:59-kor már csupán 20 ívmásodpercnek tűnt a Vénusz korongja és napperem közti távolság. Nappali felhőképződéssel az ég egyes részein határozott felhők tűntek fel. Még nem a Nap előtt. A reggeli viszonyokhoz képest most rosszabb volt a kép a távcsőben: háborgóbb, remegőbb, homályosabb volt a vizuális kép. Oka: felmelegedett a levegő, a környezetünk és a távcsövek is egész nap a tűző napon álltak. Ezért most nem mindenki látta a csepp-jelenségeket. Néhányan pedig azt látták, hogy egy gyenge szürke-csepp jelenség alakul ki, de szinte azonnal átvált fekete-csepp jelenségre, így ezen észlelők is egy időadatot közöltek a csepp-jelenség kezdetére. Íme:

  • 11:02:42 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 11:02:45 Áts György 200/1220 mm reflektor 153 x.

  • 11:02:45 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • Nézte, de nem látta: Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x, Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x, Ignátkó Imre 70/300 mm refraktor 79 x.

A III. kontaktus (a Vénusz köre geometriailag éppen belülről érinti a napperemet) észlelése:

  • 10:44:40 Keszthelyiné Sragner Márta: szabadszemmel.

  • 11:02.30 Keszthelyiné Sragner Márta 10x50 B-vel.

  • 11:03:45 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 11:03:45 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 11:03:48 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 11:03:48 Áts György 200/1220 mm reflektor 153 x.

  • 11:03:48 Ignátkó Imre 70/300 mm refraktor 79 x.

  • 11:04:00 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • A fél-Vénusz (50 %-ban a Nap előtt, 50 %-ban azon kívül) észlelése:

  • 11:05:30 Keszthelyiné Sragner Márta: szabadszemmel.

  • 11:13:44 Keszthelyiné Sragner Márta 10x50 B-vel.

  • 11:14:22 Keszthelyi Sándor 150/2250 mm reflektor 90 x.

  • 11:14:30 Balaton László 63/840 mm refraktor 53 x.

  • 11:14:34 Áts Gellért 150/1200 mm reflektor 80 x.

  • 11:14:40 Balogh János 60/800 mm refraktor 133 x.

  • 11:15:03 Áts György 200/1220 mm reflektor 153 x.

A fél-Vénusz utáni percekben két távcsöves észlelő jelezte a Vénusz légkörének vizuális látványát. 11:16:18-tól Áts Gellért (150/1200 mm reflektor 80 x) látni kezdte a bolygó légkörét a Napon kívül is. 11:16.40-kor Áts György (200/1220 mm reflektor 153 x) túlnyúló szarvakat látott a Vénusz peremén, amely a napperemből kiállt. Mások ilyesmit nem láttak.

Kilépés - III. és IV. kontaktus (fotók: Gyenizse P.)

Az IV. kontaktus (a Vénusz utolsó látványa a Napon) észlelése: 11:13:07: Keszthelyiné Sragner Márta szerint: szabad szemmel eddig látszott.

Az összes távcsőben akkor még látható maradt. Észleltük is az 50%-os Vénuszt. Mindaddig látszott, amíg a Vénusz 40 %-a volt már csak a napkorongon, a leírt légköri jelenségekkel együtt. Azonban akkor, 11:17-kor egy határozott felhő takarta el a Napot. Eltűnt a Nap és persze a Vénusz is! A felhő mozgása lassú, de határozott volt, így reménykedhettünk, hogy elmegy onnan, a 11:23:16-kori pécsi elméleti IV. kontaktusig. Ám mire 11:23:25-re a felhő szélén, majd 11:23:40-re teljesen tisztán viszontláttuk a Napot: azon már semmi nyoma sem maradt a Vénusznak, és azt többé nem észlelhettük."

A Vénuszt látó 216 fő névsora (nagyrészt pécsiek): Antal Orsolya, Aradi Katalin (Budapest), Aradi Péter (Budapest), Áts Gellért, Áts György, Bagoly Zoltán, Balassa József, Balaton László (Solt), Balogh János (Hosszúhetény), Bényei Barbara (Komló), Bényei Károlyné dr. (Komló), Buda István, Bufa Tímea, Bufa Tímea (Tucson, Arizona), Cheryl Traiger (Tucson, Arizona), Csáki Emese, Delezsnyák Alexandra, Dobos Attila (Kárász), Domina Péter (Balatonfűzfő), Dules Dezsőné, Dunai Imre, Erdei Dániel, Érsek Sándor, Fábos Györgyné, Fonyódi Petra, Fonyódi Szabolcs, Fülöp Péter, Gárdonyi Róbert, Gungl Klára, Gyenizse Péter, Haász Rebeka, Hajek Anett, Halmi Istvánné, Hári Gábor, Havasi Szibilla Kornélia (Felsőszentiván), Horváth Adrienn (Mosonmagyaróvár), Horváth Balázs, Horváth Bernadett, Horváth Erika (Tótszerdahely), Ignátkó Imre, Jakab Erna, Kálmán Nikoletta (Keszthely), Keszthelyi Kornélia, Keszthelyi Martin, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Kántor Mónika, Keszthelyiné Sragner Márta, Kiss Noémi Klára (Kecskemét), Klausz Barbara (Székesfehérvár), Kósi Liliána (Gyöngyös), Kovács Dénes, Kovács Réka (Zalaegerszeg), Kovács Szabó Balázs, Kovács Szabó Tamara, Kőszegi Gábor (Budapest), Kristóf Péter, Kurilla Annamária (Békescsaba), Kutas Balázs, Lang Tünde, Lepesi Ágnes, Lovász Tamás, Lőrincz Ádám, Lőrincz Miklós, Lukács József (Budapest), Magyar Balázs, Maretics Petra, Márton Adrienn, Marton Ildikó, Mentolai Sebastian, Molnár Judit, Nagy Péter, Nagy Zoltán, Nagyné Scherdán Zita, Nemes Krisztina (Balatonboglár), Németh Dániel (Orfű), Németh Ferenc (Orfű), Németh Tamara (Orfű), Németh Virág (Orfű), Oberten János (Temesvár), Oravicza Erzsébet, Pásztory Júlia, Patacsi Zsolt, Pilise Gábor (Zalaegerszeg), Platthy István, Rahó Andrea (Budapest), Retz Balázs (Székesfehérvár), Rohr Norbert, Schum Péter (Mecseknádasd), Simon Réka, Sramó András, Sramó Bálint, Szakál Bettina, Szalay László Csaba (Budaörs), Szathmáry Elemér, Szőke Péter (Komló), Tóth Anetta, Tóth Mónika, Vajda Zsuzsanna, Varga György, Varga Sándor, Varjas Katalin, Várszegi Dioméd (Komló), Vicze Csaba, Vörös Heléna (Komló), Weich Zoltán, Werling József, Zsoldos Zoltán, Pécsi Kereskedelmi Iskola 9/d. osztálya (30 fő), Pécsi Kereskedelmi Iskola másik osztálya (35 fő), Pécsi Mezőszél utca Ált. Iskola 8. osztálya (25 fő), Budapesti Vörösmarty u. Ált. Isk. és Gimnázium osztálya (20 fő).

PÉCS: A Csorba Győző Megyei Könyvtár könyvtárosai is megtekintették a jelenséget. Amíg a Vénusz vonulása zajlott, 06:30-10:30-ig: Keszthelyiné Sragner Mária a munkahelyére ment, és munkatársainak bemutatta a Napot és a Vénuszt. Szép volt a látvány a 10x50 binokulárral, de csaknem mindenki látta sima napszűrő fóliával is, név szerint: Belényesy Lajosné, Csólig Antal, Fehérváry Klára, Fülöpp Anikó, Gyurka Istvánné, Hajdinékné Csorba Eszter, Herczeg Helga, Jankovicsné Páhoki Éva, Kalányos Katalin, Katona Anikó, Kocsisné Galamb Márta, Kovács Istvánné, Kukai Rozália, Laki Judit, Márkus István, Mencser János, Rozs Tamás, Stelcz Istvánné.

PÉCS: Käsz László a bólyi Draco Csillagászati Egyesület vezetője nem vett ki erre a napra szabadságot, hanem pécsi munkahelyére ment. Íme munkálkodásának leírása:

„Pécsen a Hauni Kft. parkolójában alakítottam ki rögtönzött észlelőbázist és bemutatóhelyet. Műszereim: 50/540 mm lencsés távcső, vetítőernyővel, és 200/1200 mm Dobson tükrös távcső 60x, 120x nagyításokkal. Hajnalban egy kissé megijesztett egy gyorsan átvonuló felhősáv, de a belépés időpontjára már teljesen tiszta volt az égbolt. Az első kontaktus előtt fél perccel jelentkezett telefonon Nagy Zsolt barátom Karcagról. Lelkendezve újságolta a belépés élményét.

Az I. és a II. kontaktus a munkába érkezők nagy részét vonzotta. Tucatnyi kolléga tekintett a műszerbe, illetve nézte meg a kivetített képet, amelyen a bolygó mozgása nagyon jól nyomon követhető volt.

Reggel is, és nap közben is hegesztőpajzsokkal és napfogyatkozás-néző szemüvegekkel figyeltük a jelenség előrehaladását.

Délben, pedig ismét felállítottam a műszereket, hogy a kilépést meg tudjuk figyelni. Teljes sikerrel. Míg a tőlem 2-3 km-rel északabbra megfigyelő pécsiek a negyedik kontaktust nem láthatták egy orvul eléjük úszó felhő miatt, addig én a felhő pereme mellett kiválóan meg tudtam figyelni a bolygó átvonulásának utolsó pillanatait is.

Kilépés közben hívott a nagynyárádi iskola igazgatónője, aki lelkendezve mondott köszönetet a szakköröseink bemutató-tevékenységéért. Számomra ismét bebizonyítva, hogy a közvetlen megkeresés hatékonyabb eszköz minden szórólapnál és papírnál, amivel már előtte a környező iskolákat megkerestük a helyszíni bemutatás érdekében.

Ezen a helyszínen a következő kollégák látták a jelenséget: Csaba László (Bonyhád), Dandos Gergely (Pécs), Füredi Rudolf (Pécs), Gerberich Tamás (Pécs), Gróf András (Pécs), Hoffmann Attila (Somberek), Ruppert Tibor (Mohács), Kasza Norbert (Pécs), Kincses Bálint (Pécs), Kocsis Tamás (Pécs), Lukács Lilla (Pécs), Martini Zsuzsanna (Pécs), Meizer Kinga (Pécs), Mosonyi Silva (Pécsvárad), Nagy Szilárd (Sásd),Rudolf Mónika (Pécs), Ruppert Tibor (Mohács), Schrempf József (Kozármisleny), Schmidt Andrea (Pécs),Szabadkai Róbert (Pécs), Tér István (Kozármisleny), Till Krisztián (Bóly), Till Zoltán (Kozármisleny), Ungszor Tamás (Mohács), Várhalmi Attila (Pécs), Zsubla Gábor (Pécs).

A bemutatás mellett mind a négy kontaktust sikerült megfigyelni.

I. kontaktus: 05:20:07 (200/1200 T 60x). A belépés bizonytalansága miatt 60x nagyítással kezdtem a megfigyelést, hogy a pontatlanság hatását csökkentsem. Az I. kontaktus eredményében így is körülbelül 10-15 sec-os bizonytalanság van. Ennyivel később fedeztem fel a belépés helyét. Ezután mindenki lelkendezve fogadta az 50/540 lencsésre barkácsolt alkalmi kivetítőn megjelenő Vénusz képet. A vetítőernyőn közel 100 mm-es napkép jelent meg, rajta a csaknem 5 mm-es Vénusz-koronggal. Szabad szemmel, napfogyatkozás-néző szemüvegen keresztül is könnyen megfigyelhető volt a „kiharapás” a Nap peremén.

A Dobson-távcsőben ekkor különös jelenségre lettem figyelmes. A Vénusz korongja kidudorodásként jelent meg a képen, amint a légkör körbevezette a fényt, mintegy gyűjtőlencseként viselkedvén.

II. kontaktus: 05:39:38 (200/1200 T 120x). A kontaktus megfigyelését Gerberich Tamásra és Schmidt Andreára hagytam, akik 120x nagyítással pontos értéket jeleztek, ugyanakkor Andrea határozott cseppjelenséget is észlelt, ami a kivetítőn is látható volt. Ez az egyre halványuló híd másodpercre pontosan egy percig látszott. A végét már én figyeltem meg.

A kilépéskor kisebb érdeklődés mellett (munkaidőben) pontosan meg tudtam figyelni mindkét kontaktust. III. kontaktus: 11:03:48 (200/1200 T 120x). Ekkorra azonban már jelentősen leromlott a légköri nyugodtság, felhők is zavarták a megfigyelést. A Nap perzselt. IV. kontaktus: 11:23:15 (200/1200 T 120x).

Végeredményben csak egyet tudok érteni Keszthelyi Sándor rajongásával, aki az ezredforduló csillagászati jelenségeinek sorában előkelő helyre sorolta ezt a rendkívül ritka jelenséget. Csodálatos volt!”

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Események

Nincsenek események
Joomla templates by Joomlashine